Minden így kezdődött…

Minden így kezdődött…

A közúti közlekedésben jelentős változásokat hozott a belső égésű Otto motor 1877-ben, ill. a Diesel motor 1897-ben való megjelenése.

A XX. század 20-as éveitől mindennaposnak számított az utakon közlekedő autók látványa - ebben jelentős szerepe volt Henry Fordnál dolgozó Galamb Józsefnek a Ford T-modell tervezőjének.

Az USA-ban az ’50-60-as évek gazdasági fejlődése felgyorsította az autók elterjedését. Ekkor főleg nagy hengerűrtartalmú motorokat állítottak elő az autógyártók.

A ’73-as nagy olajválság rávilágított a nagy motorok óriási üzemanyag fogyasztására. Ezt követően szükségesség vált kisebb és gazdaságosabb autók fejlesztése és gyártása.

Az USA-ban már ’78-ban a környezetvédelem miatt szabályzásokat léptettek életbe a füstgázemisszióval kapcsolatban. A kipufogó gázok káros összetételének csökkentésére kifejlesztették a kipufogó rendszerbe épített katalizátort. A katalitikus hatásuk miatt képesek megváltoztatni, módosítani a gázok összetételét. Működésük előfeltétele az ólommentes üzemanyag használata, ami tovább drágította a gépjárművek üzemeltetését.

A XX. század végén globálissá vált:

A nagyvárosok légszennyezettsége, veszélyeztetve ezzel az ott lakó emberek egészségét. Egyre több gyermek, felnőtt küzd asztmával, allergiával, és egyéb súlyos, megbetegedéssel. Ezen helyzet előidézője a mobilizmus, autók, motorok robbanásszerű növekedése.
Az üvegházhatású gázok okozzák a globális felmelegedést. A szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O) hozzájárul a hőmérséklet drasztikus változásához.

A globális éghajlati fordulópont 2015-ben következik be, ha nem történik radikális csökkenés a káros anyag kibocsátást illetően.

A megoldás sürgető.

Az egész világon a környezetvédelmi szabályzások miatt egyre szigorodtak a káros anyag kibocsátási határértékek.

Az autógyártó cégek minden erőfeszítést megtesznek a kevésbé szennyező gépjárművek gyártására. A motorokat ellátták komputer felügyeleti rendszerrel (úgy nevezett ECU-val).

A benzines motoroknál a kipufogó füstgáz oxigén tartalmát lambda szondával mérik. A káros anyag kibocsátás csökkentése érdekében füstgáz visszavezetést, EGR-szelepet alkalmaznak a motorgyártók.

A modern dieseleknél nagynyomású befecskendező rendszereket használnak, például: Common rail (CR motor), Pumpe düse fúvóka szivattyús rendszerek (PDTD). A diesel motorok esetében DPF oxidációs katalizátorral csökkentik a füstgázban a nitrogén-oxid tartalmát.

Az Európai szabályzásoknak megfelelni akaró EURO 4-5 motoroknál az oxidációs katalizátort kiegészítik a részecskeszűrővel, az úgynevezett FAP-szűrővel. – ami a kipufogógáz koromrészecskéit szűri meg és csökkenti. A részecskeszűrők (FAP), tisztítását az üzemanyag utánporlasztásával
(SCR) vagy külön Adblue nevű adalékanyaggal próbálják megvalósítani a konstruktőrök..

Ezen rendszerek mind-mind folyamatos többletköltségekkel terhelik az autót üzemeltetőket, akik nem minden esetben tudják tovább hárítani ezeket a költségeket.

A korszerűtlen motorral hajtott autók használóit a nagyvárosokban korlátozásokkal szankcionálják (pl. behajtási tilalom).

A közúti árufuvarozásban résztvevő alacsony Euro kategóriába sorolt tehergépjárműveket drágább útdíj megfizetésére kötelezik.